2012. augusztus 14., kedd

A Vörösmarty 27 című csoportos kiállításról


"Vörösmarty 27" címmel nyitottuk meg az idei első kiállításunkat. A cím egy bizonyos "Taki 183" néven ismerté vált New-Yorki gyalogosfutárra utal. Hogy érthető legyen miről is van szó, Bordács Andrea művészettörténész, az artpotál.hu-n megjelent "Miénk itt a tér..." - Városi folklór és/vagy szubkultúra? - Street art című írásából idéznénk: 

"Az első, mai értelemben vett graffitik 1970-ben New York szegénynegyedében, Bronxban készültek. A külváros lerobbant házai, szürke falai közt felnövő fiatalok számára a falrajz megmutatkozás, kitörés a számukra sivár világból. Noha a falak festését kezdettől üldözte a rendőrség, ebben a lerobbant környezetben, annak emberarcúvá és látványossá tételét jelentette, mivel a környéken sehol nem voltak frissen felújított házak vagy műemléképületek, így ezek" rongálása" szóba sem jöhetett. 
A céljuk a figyelemfelhívás és valami "maradandó" alkotása a maguk szűkös keretei között. Az első olvasható üzenet a TAKI 183, melyben a TAKI a név (a későbbiekben is a monogram vagy a fantázianév festése a leggyakoribb), a 183 pedig az utcanév." 

A kiállítás célja sem volt más, mint a figyelemfelhívás és valami maradandó alkotása a magunk szűkös keretei között.  



Az alkotókról

Jáger Adrienn - Csákvár
A fotózás 3 éve ejtett rabul, azóta átszövi a mindennapjaimat. Emberábrázolástól az absztraktig, egyedi látásmóddal próbálom megörökíteni a fényt. Ez a sorozat is ennek eredményeként született. Az ember és a természet összetartozását szerettem volna kifejezni. Mind a történet (a Rónaság hétköznapi tevékenységei), mind a technikai megoldás által (a meglátásom a természet játéka volt). A leegyszerűsített, szinte grafikus ábrázolásmód számomra a legkifejezőbb.


Szverle Balázs - Csákvár
A vizuális művészetekhez való viszonyom az általános iskolában nem volt éppen kiemelkedő. Kamasz koromban kezdtem el azon gondolkozni, hogy milyen módja van annak, hogy kifejezzem önmagam. Első alkalommal. Első alkalommal a költészetbe merültem el, ahol kisebb sikereket értem el különböző antológiák keretén belül. S végül szarvasi főiskolai tanulmányaim közepette kezdett el hatni rám a műtermi hangulat az ottani művésztanár képzés által. Onnan pedig már egyenes út vezetett ahhoz, hogy egyszer csak magam is a festőállvány mellett álljak ecsettel a kezemben. Csákvárra egy grafikus barátom által kerültem, ahol beleszerettem a tájba és még jobban elmélyültem a festészetben. Jelen kiállításon elsősorban, ezen korszakból vannak alkotásaim. Festményeimen elsősorban a kirándulás élmények és lakó környezetem impressziói jelennek meg. Elsősorban a tájábrázolások jellemzőek munkáimra, de szintén domináns téma a hangulati elemek megjelenése a színekkel.

Újhelyi Dávid - Csákvár
2004. április 18-án születtem. 
Elsőre talán furán hangzik ez a kijelentés, mindenesetre akkor készült az a mára már kicsit ügyetlennek tartott kép, amit először, mint "fotót" ellőttem. Innentől kezdve nagyon megváltozott minden az életemben. Elkezdetem a környezetemet a fotós szemével látni, ami segített abban, hogy észrevegyek olyan dolgokat, amik mellett addig elmentem. Hogy mindezt, hogy sikerül megörökíteni az már egy más kérdés...


Macskák a háztetőn



Szeless Péter - Kálóz
Három éve foglalkozom komolyabban a fotózással. Már kisgyerekkorom óta érdekel minden, ami a természettel, illetve a különféle időjárási eseményekkel kapcsolatos, így fotózás terén is a természetfotózás áll hozzám legközelebb, de különféle rendezvényeken is előszeretettel fotózok. Próbálok mindig nyitott szemmel járni a világban, keresem a különleges témákat és fényeket, igyekszem megragadni az egyszeri, megismételhetetlen pillanatokat, valamint meglátni a szépet abban is, ami mellett az emberek többsége szó nélkül elsétálna.


Apokalipszis




Szécsi Tibor - Vértesacsa
1971-ben születtem Ungváron. 
1997-ben a Budapesti Iparművészeti Főiskolán szereztem fémműves-iparművész és bőrdíszműves-iparművész mesterdiplomát. Azóta önállóan dolgozom díszmű kovácsként. Jelenleg az Etyeki Korda Filmstúdióban dolgozom, mint kovácsmester. 2003 óta tagja vagyok a Magyar Kovácsmíves Céhnek, valamint a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének. Munkáimban a minőségre és az értékállóságra törekszem.






Nagy Andrea - Biatorbágy 
1970-ben születtem Bácsalmáson. 
Amikor nézünk egy képet, nem az alkotó személye érdekel, hanem saját magunk. Nagyon örülök, ha olykor mások megtalálják maguk egy részét az alkotásomban, vagy szerényebben, valami visszhangot kelt bennük. Számomra a modernségnél sokkal fontosabb az aktualitás. Mit jelent ez? Hogy a kódrendszer alapján a valahova tartozás biztonsága helyett a közvetlenség, a megélés, a kapcsolat keresése érdekel.






Sepsi István - Vértesacsa
Sepot évtizedek óta ismerem. Már fiatalemberként is zárkózott, magába forduló személyiség volt. Leginkább családja és és alkotásai körében érezte jól magát, az általa berendezett kis budai műtermében. Ekkoriban még, időről időre kiállításokon is bemutatta alkotásait. Dacára, hogy egyre visszahúzódottabbá vált, tudtuk, hogy idejét és energiáját nem kímélve egyfolytában dolgozik. Később , csak barátai nagy-nagy unszolására mutatta meg néha egy-egy újabb művét, melyek mindannyiszor meghökkentettek bennünket - egyedi kifejezés módjával, melyet nem tudtunk társítani kortársaink munkáival, s mely visszatekintve azóta is következetesen jellemző képeire. Sem a bravúros technika, sem az ez által közvetített szellemi kisugárzás nem változott lényegében, valami fajta organikus változás persze érezhető volt az évek során, de ezekre véleményem szerint, sem kortárs művészek, sem korábbi, úgymond "izmusok" nem hatottak közvetlenül; mintha művészi inspirációját korábbi képeinek újraértelmezéséből merítette volna. Egyre ritkábban mutatja be kiállításon műveit. Az idők során még inkább társaságkerülővé vált, családjával vidékre költözött és ott folytatja munkásságát. Így sem kerülhette el, hogy barátai és ismerősei révén, szűk körben ismerté váljon és képei előbb-utóbb néhány szenvedélyes gyűjtőre találtak.
Kovács Andor 
művész 
(1953-2009)
Álmodtam: test nélkül lebegtem, mint az ég, mint a gondolat, és egy sivatag volt alattam, poros és sáros sivatag.
























képek a kiállításról: itt
képek a kiállítás megnyitóról: itt  


további információk: http://sepo.hu/

2012. augusztus 8., szerda

Vörösmarty 27 - csoportos kiállítás a Vértesacsai Alkotóházban

Megnyitó: 2012.augusztus.12, 15 óra
Helyszín: Vértesacsa, Vörösmarty utca 27
Kiállító művészek névsora: Sepsi István (grafika), Sepsi Zsófi (grafika), Nagy Andrea (festmény), Ujhelyi Dávid (fotó), Szverle Balázs (festmény), Szeless Péter (fotó), Jáger Adrienn (fotó), Szécsi Tibor (kovácsolt ékszer)

A megnyitó kezdő programja NIKON graffiti live paintingje, Tamás Tommyjunior Szárneczky zenei montázsa kíséretében.